...Azonban olvassuk egy figyelmesen �s igyekezz�nk megb�zhat� oldalon inform�ci�kat tal�lni. (Egyes ingyenes oldalak illetve pletyka lapok oldala iszonyatosan t�ves inform�ci�kat k�pesek k�z�lni.)
Most pedig l�ssuk azokat a t�vhiteket, melyek a leggyakrabban el�j�nnek:

» Egyik ilyen kedvencem, amikor meg�llap�tott�k, hogy nagyon k�ros a v�zipipa a sok THC miatt. Namost a v�zipipadoh�ny nem tartalma THC-t. Amely �r�sban ilyet olvasnak ott droggal, halucinog�n anyagot haszn�tak norm�l doh�ny helyett.

» Torok �s sz�j r�kos megbeteged�s�nek es�lye kisebb, mint a cigarett�n�l. Ennek az az oka, hogy a f�st cigi eset�n csak egy r�vid sz�r�n halad �t, mely nem h�ti le. �gy a f�st viszonylag forr�n ker�l a szervezetbe s sokkal er�sebben fejti kis k�ros hat�s�t. Ezzel szemben a v�zipipa f�st hossz� utat tesz meg m�g eljut a szervezet�nkbe. Ezalatt teljesen leh�l, s�t kicsit h�v�s lesz. �gy kev�sb� fejti ki k�ros hat�s�t �s a v�z is sz�ri ami tov�bb cs�kkenti ezt.

» A m�sik nagy t�vhit, hogy mivel t�bb f�st ker�l a szervezetbe �gy t�bb k�ros anyag is. Aki valamennyire j�rtas a k�mi�ban az tudja, hogy nem a mennyis�g sz�m�t. Az a f�st, mely a v�zipip�b�l a t�d�be ker�l hossz� utat tesz meg. Ezalatt tal�lkozik f�m fel�lettel (pipa teste), v�z fel�lettel (tart�lyba) �s textil�a fel�lettel. (sz�v�k�ban) Ezalatt sokkal jobban megtisztul, mint a cigaretta v�g�n f�stsz�r�be. A v�z sokkal jobb abszorbci�s k�pes�ggel rendelkezik, mint az a polimer vegy�let amib�l a cigi sz�r� k�sz�l. (A v�z sokkal jobban sz�r, mint a filter a cigarett�ban.)

» Az el�z�h�z kapcsol�dik n�mileg a nikotin mennyis�g is. A v�zipipa doh�nyban t�bb a nikotin, �gy ha valaki sokat sz�v a pip�b�l egym�s ut�n, ann�l el�fordulhat n�mi k�bulat. Ez a nikotin hat�sa, azokn�l f�leg el�j�het akik m�g egy�ltal�n nem doh�nyoztak semmilyen form�ban.

» Amikor sz�ba ker�l a v�zipipa az embereknek sajnos a t�bbs�ge egyb�l a drogokra gondol, hib�san! A v�zipipa doh�ny nem tartalmaz semmilyen halucinog�n anyagot, illetve olyan komplex vegy�letet, mely a szervezetbe halucinog�n hat�st fejtene ki. Minden napos eset, hogy aki v�zipip�zik az megsz�d�l, picit b�dult �llapotba ker�l. Ez term�szetes dolog. Amikor az adott szem�ly t�l sokat sz�v a f�stb�l vagy t�bbsz�r egym�s ut�n a szervezetben enyhe oxig�n hi�ny l�phet fel, mely sz�d�l�sk�nt mutatkozik, illetve n�ha zsibbad� �rz�ssel a v�gtagokban. Ez teljesen vesz�lytelen, felt�ve ha az illet� a t�netekn�l tart 3-4 perc sz�netet.
(T�ny, hogy a v�izipipa doh�nyhoz lehet drogot keverni, azonban ennyi er�vel s�tem�nyekhez is hozz� lehet adni �s �gy minden cukr�szd�t is el�t�lhetn�nk.)

» K�tr�ny ami m�g sz�ba szokott ker�lni, mint k�ros anyag. A v�zipipa doh�ny k�tr�ny tartalm�t a "Tar: 0,0%" jel�li. Ez azt jelenti, hogy sz�zad sz�zal�kban tartalmazhat csak nyomokban. Azonban mikor a doh�ny izzik akkor keletkeznek k�tr�nyos anyagok, vegy�letek. Ezek �ltal�ban akkor keletkeznek amikor a doh�ny m�r nagyon meg�g. Viszont a doh�ny meg�g�s�t kellemetlen �z jelzi, �gy az adott haszn�lt doh�nyt lecser�lik egy m�sik adagra, �gy megel�zv�n a k�tr�ny szervezetbe jut�s�t. Teh�t van n�mi k�tr�ny, de az elhanyagolhat� mennyis�g, a v�rosok leveg�j�ben is tal�lhat� ennyi k�rosanyag megk�zel�t�leg.

Nos ezek voltak az �ltal�nos t�vhitek. Amikor valaki olyannal tal�lkozunk aki ezekkel nem lenne tiszt�ban magyar�zzuk el neki, t�j�koztassuk. Sokszor a kell� inform�ci� mennyis�gi �s min�s�gi hi�nya a gond az emberekn�l.
Most pedig n�zz�k p�r �ltal�nos hat�st ami v�izipip�z�s k�zben �s ut�n �rhet minket:

» El�k�nt a sz�d�l�st eml�ten�m meg. Mint ezt fentebb eml�tettem ez minden napos dolog. Az oka az izz� sz�n �talakul, �g a leveg� oxig�nj�vel �s sz�n-dioxid keletkezik. (Kis mennyis�gben sz�n-monoxid is el�fordulhat, de jelent�ktelen mennyis�gben, hisz ez esetben a sz�n �g�se t�k�letes, minden felt�tel adott.) A sz�n-dioxid ugyeb�r az amit kif�junk, ami t�vozik a szervezet�nkb�l. A v�r hemoglobinja sz�ll�tja a sejtekt�l a t�d�h�z ahol oxig�nre cser�li. Azonban amikor pip�zunk akkor ism�t sz�n-dioxid kapcsol�dik hozz� �s ez oxig�n hi�nyos �llapotot eredm�nyez. Ett�l fordulhat el�, hogy sz�d�l�nk, zsibbad�st �rz�nk egyes v�gtagjainkban. Ez akkor fordul el� ha t�bbsz�r, m�lyet sz�vunk a pip�b�l vagy amikor csak sim�n t�lz�sba vissz�k. P�r perces pihen�vel, szell�ztet�ssel gyorsan elm�lnak a t�netek �s minden visszat�r a r�gi ker�kv�g�sba. Ugyanis ez az oxig�n hi�ny oly ki m�rt�k�, hogy k�rosod�st nem okoz.

» Rosszul l�t, melynek t�netei: fejf�j�s, gyenges�g, rossz gyomor. Ez akkor fordul el� ha a fent eml�tett sz�d�l�sn�l nem hagyjuk abba a pip�z�st egy kis id�re. Ez nem m�s mint enyha sz�n-dioxid m�rgez�s. Ekkor m�r nem csak p�r perces sz�net sz�ks�ges a szervezet regener�l�d�s�hoz. P�r �r�ig tart �s ut�na nyomtalanul elm�lik, agg�dni nem kell. Sz� szerint kialudjuk �s kutya bajunk se lesz.

» Neh�zkes l�gz�s is el�fordulhat, azokn�l akik nem szoktak v�zipip�zni. A kezd�knek aj�nlott sz�pen fokozatosan gy�rni a t�dej�kre, hisz ha meger�ltetik akkor azt meg�rzik ut�na 1-2 napig.

» Izzad�s, enyhe rosszull�t jele lehet p�ld�ul az enyhe nikotin m�rgez�s is. Ilyenkor picit hagyni kell a pip�z�st 5-10 percig. Id�vel a szervezet hozz�szokik ehhez, majd id�vel egy�ltal�n nem fordul el� ilyen. Agg�dni emiatt sem kell, nem okoz k�rosod�st.

V�zipipa hossz�t�v� hat�sai (T�bb �ves t�vlatban.)

» T�d� kapacit�sa n�, azonban a hat�sfoka gyeng�l. �rezhet�en akkor romlik a t�d� teljes�tm�nye, ha komolyabban akt�van pip�zik egy adott szem�ly legal�bb 3 h�napig. (Naponta 1 alkalom.) Legt�bben csak alkalmank�nt pip�znak �gy azokban az esetekben minim�lis, szinte �szrevehetetlen az ilyen jelleg� hat�s.

» Szervezet ellen�ll� k�pess�ge megn� a nikotinra �s az oxig�n hi�nyra n�zve. Ez is id�vel n�, b�r nem a v�gtleens�gig �rtelemszer�en.

» Mint minden doh�nyz�sn�l, a v�zipip�z�sn�l is fenn�ll hossz�t�v� hat�sk�nt a megn�vekedett es�ly a t�d�r�k �s egy�b betegs�gek megjelen�s�re.

�sszegz�sben a v�zipip�z�s kev�sb� k�ros a hagyom�nyos cigarett�z�sn�l. Azonban mint minden doh�nyz�s ez is k�ros egy bizonyos szintig.

K�sz�net: vizipipafan.hu